Pontosan egy hete vagyok Krakkóban. Akkor még minden új volt, most már van valamiféle kis rendszer az itteni életemben. Például, hogy minden este sétálok egyet a belvárosban. Ahogy ma is......... tenném, ha nem esne az eső. :) Így viszont bele is kezdek az írásba.
Erasmusos szakmai gyakorlatomat töltöm Kis-Lengyelországban és 3 hónapig maradok, ha minden jól megy. Egy külvárosi óvodában dolgozom, többnyire csak segítek a dolgozóknak, figyelek, játszom a gyerekekkel, és próbálok lengyelül tanulni. Érdekes nyelv, semmit sem úgy ejtenek, ahogy le van írva. És nagyon gyorsan mondják ki a szavakat, így még nehezebb megérteni, de szerencsére verbális kommunikáció itt is ugyanaz, mint otthon, és angolul is ért néhány gyerek, az óvónők meg kifejezetten jól beszélnek, nem beszélve a kanadai munkatársról. Egyébként egy horvát fiú van még velem együtt gyakorlaton, és a kollégiumban, ahol lakom pedig egy ukrán lány a szobatársam. Szóval már csak az kérdés, hol vannak a lengyel fiatalok? Ja, talán Amerikában barátnőm tábori munkatársainak csapatát erősítik és egyesek őt idegesítik.
A lakhelyem a Kazimierz nevezetű zsidónegyedben, fantasztikusan közel minden fontosabb látnivalóhoz. 10 perc alatt a régi zsinagógához érek, szintén 10 perc a híres Wawel, onnét pedig már tényleg minden egy köpésre van. A Rynek Główny, a főtér a Posztócsarnokkal és a Mária-templommal, meg persze a Kosos-házzal és Balassi Bálinttal. De ezekről majd máskor mesélek, kezdetnek egy múltheti érdekességet osztok meg, addig pedig akit érdekelnek a város látnivalói az böngésszen nyugodtan, rengetegen írtak már Krakkóról.
Egyik sétám során botlottam bele először lengyel katonákba (nem szó szerint, különben most nem írogatnék itt róluk :)), majd pedig egy felvonulásba. Katonai zenekar ment az élen, aztán újabb egyenruhások következtek, utánuk mindenféle népviseletes, egyesületes, hagyományőrzős emberek jöttek, végül pedig (szerintem) államférfiak és nők, politikusok, tisztségviselők és papok. Érdekelt, hogy hová mennek, így velük tartottam. Közben annyira tipikus hétköznapi lengyelnek nézhettem ki, hgy egy nő tőlem kérdezte meg lengyelül, hogy mi lehet. Nemzetközi nyelven adtam tudtára, hogy fogalmam sincs: vállat vontam és ugyanolyan kérdőn néztem mint ő. A belvárosból kifelé tartott a menet, nem is tudtam elképzelni hova megyünk, a térkép sem jelzett semmi érdekeset arra felé. Végül is egy kisebb tér végén álló ház előtt álltak meg. Az épületet (még) nem sikerült beazonosítanom, hogy mi lehet pontosan, de mindenféle tábla van rajta, meg a lengyel és vatikáni zászló és nem utolsó sorban Wladylaw Sikorski tábornok emléktáblája. Ugyanis, mint utólag kiderítettem, azon a napon halt meg a nagy tiszteletben álló katona, pontosan 1943.07.04-én. Lengyel miniszterelnök is volt, harcolt az első világháborúban és tevékenyen részt vett a másodikban is. A legérdekesebb szerintem, hogy 1943-ban, miután kiderült a katyn-i mészárlás, és a szovjetek nem ismerték ezt el, Sikorski nem hitt nekik, a Nemzetközi Vöröskereszttől kért kivizsgálást és hamarosan felbontották a diplomáciai kapcsolatokat a lengyelek a Szovjetunióval. Ezután a Közel-Keleten állomásozó csapataikat járta körbe, mikor is repülőgép-szerencsétlenség következtében életét vesztette. Ennek körülményei a mai napig tisztázatlanok.Hamvait csak 1993-ban hozták vissza hazájába és a Wawel katedrális mélyén nyugszik békében. Életéről egy pár mondatos összefoglalót itt találtam (de bővebben is lehet róla olvasni másutt) :http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13719
Szóval az esemény, amelybe belekóstoltam kicsit, vele kapcsolatos lehetett, mivel az épület előtt egy megemlékezést tartottak, beszédekkel tarkítva és neve gyakran elhangzott (ennyit még megértettem). Meg persze a lengyel himnusz is felcsendült. Sajnos hiába keresgélek a neten eddig nem találtam meg milyen alkalom volt pontosan. Viszont pár nappal később ismét volt valamilyen alkalom, ahol a katonák is részt vettek. Tavalyról találtam csupán cikket, de ebből ítélve nem járok messze az igazságtól (
Egyik sétám során botlottam bele először lengyel katonákba (nem szó szerint, különben most nem írogatnék itt róluk :)), majd pedig egy felvonulásba. Katonai zenekar ment az élen, aztán újabb egyenruhások következtek, utánuk mindenféle népviseletes, egyesületes, hagyományőrzős emberek jöttek, végül pedig (szerintem) államférfiak és nők, politikusok, tisztségviselők és papok. Érdekelt, hogy hová mennek, így velük tartottam. Közben annyira tipikus hétköznapi lengyelnek nézhettem ki, hgy egy nő tőlem kérdezte meg lengyelül, hogy mi lehet. Nemzetközi nyelven adtam tudtára, hogy fogalmam sincs: vállat vontam és ugyanolyan kérdőn néztem mint ő. A belvárosból kifelé tartott a menet, nem is tudtam elképzelni hova megyünk, a térkép sem jelzett semmi érdekeset arra felé. Végül is egy kisebb tér végén álló ház előtt álltak meg. Az épületet (még) nem sikerült beazonosítanom, hogy mi lehet pontosan, de mindenféle tábla van rajta, meg a lengyel és vatikáni zászló és nem utolsó sorban Wladylaw Sikorski tábornok emléktáblája. Ugyanis, mint utólag kiderítettem, azon a napon halt meg a nagy tiszteletben álló katona, pontosan 1943.07.04-én. Lengyel miniszterelnök is volt, harcolt az első világháborúban és tevékenyen részt vett a másodikban is. A legérdekesebb szerintem, hogy 1943-ban, miután kiderült a katyn-i mészárlás, és a szovjetek nem ismerték ezt el, Sikorski nem hitt nekik, a Nemzetközi Vöröskereszttől kért kivizsgálást és hamarosan felbontották a diplomáciai kapcsolatokat a lengyelek a Szovjetunióval. Ezután a Közel-Keleten állomásozó csapataikat járta körbe, mikor is repülőgép-szerencsétlenség következtében életét vesztette. Ennek körülményei a mai napig tisztázatlanok.Hamvait csak 1993-ban hozták vissza hazájába és a Wawel katedrális mélyén nyugszik békében. Életéről egy pár mondatos összefoglalót itt találtam (de bővebben is lehet róla olvasni másutt) :http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13719
Szóval az esemény, amelybe belekóstoltam kicsit, vele kapcsolatos lehetett, mivel az épület előtt egy megemlékezést tartottak, beszédekkel tarkítva és neve gyakran elhangzott (ennyit még megértettem). Meg persze a lengyel himnusz is felcsendült. Sajnos hiába keresgélek a neten eddig nem találtam meg milyen alkalom volt pontosan. Viszont pár nappal később ismét volt valamilyen alkalom, ahol a katonák is részt vettek. Tavalyról találtam csupán cikket (http://www.thenews.pl/1/9/Artykul/140454,Komorowski-salutes-WWII-leader-General-Sikorski), de ebből ítélve nem járok messze az igazságtól. Örülök, hogy ennek a megemlékezésnek a kapcsán kicsit többet megtudhattam a lengyel történelemről.
Végezetül pár kép az eseményről:
 |
 |
| A katyn-i emlékmű a Wawel lábánál ( a kereszt és a zászló, a templom már nem az) |
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése